A kókusz fogyasztása egy hindu monda szerint pontosan 99 féle baj gyógyítására alkalmas. Magas zsírtartalma ellenére hasznos élelmiszer. Többek között magnéziumot, kalciumot, cinket és vasat találunk benne.
A zsírok egészségre gyakorolt hatását telítettségük, szénláncuk hossza, valamint az oxidációra és a szabadgyök-képzésre való hajlamuk határozza meg. A kókuszolaj élettanilag kedvező hatásának oka az olaj szerkezetében és összetételében keresendő. Mivel a kókuszolaj 92%-ban telített, a többi olajjal ellentétben rendkívüli mértékben ellenáll a hő illetve fény következtében létrejövő oxidációnak. A telített zsírsavak nem képeznek sejt-károsító szabadgyököket, és a sejtekben kárt tevő (rákkeltő) transz-zsírt. A kókuszolajban található telített zsírsavak alapvetően különböznek például a vajban vagy disznózsírban található zsírsavaktól. Rendkívül gazdag a közepes szénláncú zsírsavakban, amelyek egészségünkre gyakorolt pozitív hatásai már régóta ismertek az orvostudomány számára (is). Ezek a zsírsavak amellett, hogy természetes vírus- baktérium- gombaölő tulajdonsággal bírnak, erősítik az immunrendszert, felgyorsítják anyagcserénket is, így rendkívül jótékonyak egész szervezetünk számára. A kókuszolaj 50%-ban tartalmazza a laurin savat (leggazdgagabb laurinsav forrás), amely az anyatejben is megtalálható, és védi az újszülöttet a kórokozókkal szemben. Bőrünkre kenve a kókuszolaj lassítja sejtjeink öregedését. Sütésre az egyik legalkalmasabb természetes olaj, mert ellenáll a hevítéssel létrejövő oxidációnak (240°C).
|